Zakatolunk tovább! 1997

Szent Háború

Ma egy újabb szakasszal folytatódik a zenekar 30 évét feldolgozó sorozatunk.

1998 – 2002

A zenekar gőzerővel dolgozik, születnek az új dalok és szerencsére a koncertekre sem lehetett panaszunk. Budapest mellett egyre többször volt lehetőségünk más településeken is fellépni, Szekszárd, Győr, Vámosgyörk, Békéscsaba, Sopron, Miskolc, hogy csak néhányat említsek. Az NS mozgalom is egyre erősödött. Az MNA volt a fő csapásirány, de mellette ott volt sok más, kimondottan skinhead szervezet, lokálisan is, és országosan is, mint az NSH, a Hungária Skins és a BH. Akkoriban a koncerteket is javarészt ez a három csoport szervezte, és azt kell, hogy mondjam, hatalmas időket éltünk meg! Európa és a világ legjobb zenekarai látogattak el hozzánk, Brutal Attack, Bound For Glory, Fortress, Celtic Warrior, ADL 122, Corona Ferrea, Squadron, Blue Eyed Devils, English Rose, Landser, Max Resist és még lehetne folytatni a sort.
2000-ben ismét stúdióba vonultunk, hogy rögzítsük második lemezünket, ami „Ez vagyok” címmel jelent meg immár először CD-n (ugyan csak írott lemezen, a zenekari kassza kiapadása miatt…) és a kor igényeinek megfelelve még kazettán is. Talán ez az albumunk a máig is legkevésbé ismert, aminek szerintem több oka is volt. A megjelenés idejében egyfajta széthúzás ütötte fel a fejét köreinkben. Közben a mozgalomra és a koncertekre is „rászállt” a hatalom (Az első, akkor még csak látszatra sem „nemzeti konzervatív” Orbán kormány!), egyre gyakoribbak lettek a betiltások, ezáltal egyre kevesebb a koncert is. Valamint 2001-ben Gábor is távozott a zenekarból, így jó pár hónapra gitáros nélkül maradtunk. Pedig ennél az albumnál zeneileg egy lépcsőfokot feljebb léptünk és olyan hangzásvilágba kezdtünk belekóstolni, amihez gyakorlatilag 11 év múlva tértünk vissza, még kiforrottabban, az akkor megjelent ’Straight, Proud and True’ albumunkkal. Ugyanebben az évben jelent meg először lemezünk külföldön, egy közös kiadvány az Archívummal (Ők ekkor már a kiszabott büntetésük és az eltiltást töltötték...) ’Aryan dreams’ címmel, amin a magyar mellett már angolul és németül is rögzítettünk dalokat, még Gáborral. Valamint ekkor sikerült a ’Szent Háború’-t végre CD-n is megjelentetni, ugyan csak 500 példányban, amire bónuszként felkerült két dal, ami korábban a Hungarian Skinhead Compilation válogatás lemezen jelent meg még 1998-ban, illetve egy, az ’Ez vagyok’-on német nyelven rögzített dal, az ’Állj fel!’. Ebben a formában csak ezen a kiadványon jelent meg!

Viszont ez az „átmeneti” időszak sem telt tétlenül. Talán sokan nem is tudják, hogy Tomas és Minya ötletére ekkor alakult meg a Worst Nightmare, amit később Ők ketten keltettek újra életre, komoly nyomot hagyva a színtéren két albummal és sok remek koncerttel. Ám ekkor még egy egészen más felállásról volt szó: Tomas – dob, Minya – gitár, Geri – ének, Udo – basszus. Ennek a felállásnak tudhatóak be azok a dalok, amiket később a ’Hate Parade’ lemezre rögzítettünk, hiszen akkor éppen a WN szünetelt. De erről részletesebben majd a maga idejében… Szintén ez idő tájt, talán 2001 őszén (sajnos sokszor nehéz a pontos dátumokra visszaemlékezni) kaptunk pár felkérést külföldről, hogy rögzítsünk dalokat különböző lemezekre. Gitárosunk nem lévén egy nálunk tett hétvégi látogatás alkalmával "Y" (Valhalla, Archívum) kezdtünk el „jammelgetni” melynek eredményeként megszületettek a „For Freedom” és a „No more mindcontrol” című nóták, amiket pár héttel később Vedres Joe-nál fel is vettünk. Ezek később a német Brainwash zenekarral közös bakelit EP-n („Support the P.O.W.-s”) jelentek meg, aminek a bevétele Lunikoff (Landser) támogatására lett fordítva, aki akkor éppen újfent a bíróság előtt állt. Ugyanekkor felvettük egy hírhedt Landser szám feldolgozását is magyarul, „Fehér Patrióták” (Arische Kämpfer) címmel. A dolog érdekessége, hogy ez a dal, később a „Szabadságot az Archívumnak” című CD-n jelent meg, aminek a bevételét az Archívum megsegítésére ajánlottuk fel, mikor 2004-ben újra bíróság elé állították Őket. Szintén ekkor rögzítettük a legendás francia R.A.C. zenekar, a Legion 88 emlékére készült tribute lemezre az „Ein Volk, Ein Reich, Ein Führer” című szerzeményt.
2002 elején találkoztunk Budapesten PPH-val, akivel akkor már évek óta ismertük egymást az NSH-ból, és aki ekkor már Borczyval és Rajmunddal működtették a Vendettát. Megkérdeztem, hogy csatlakozna-e, akkor még, mint „kisegítő” a VSZ-hez, mert gitáros gondokkal küzdünk. Szerencsére igent mondott, és ez a „kisegítés” immáron 20 éve tart… Már akkor maximalista volt, az első próbára úgy érkezett, hogy ugyan nagy szabadkozások közepette, de betéve tudta az összes dalt. Legelső közös fellépésünk szeptemberben volt az Ian Stuart emlékkoncerten Budapesten, a szintén kultikus helynek számító Kis Olimpiában, Kelenföldön. Ezen az estén 1996 után ismét a Brutal Attack társaságában léphettünk színpadra. Akkor párhuzamosan még a Worst Nightmare is működött így Tomas és én két bandában is toltuk aznap. Erre a koncertre ellátogatott Jonesy is, aki ezután megkeresett minket, hogy működő zenekara nem lévén, kisegítenénk-e egy English Rose búcsúkoncert alkalmával Angliában. Micsoda megtiszteltetés, egyértelműen vállaltuk!